Gyakran Ismételt Kérdések
Vásárlás
- Annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig élvezhessük a barkácsolás örömeit, a szerszámok vásárlásakor érdemes néhány dolgot figyelembe venni.
- A biztonság: Szerszámvásárláskor ügyeljen a készüléken feltüntetett ellenőrző pecsétre. A legismertebb német jelölés a "GS", a jelentése "Ellenőrzött biztonság". A "CE" jelölés azt igazolja, hogy a szerszám megfelel az EK biztonsági irányelveinek. Az ellenőrző pecsétek, mint pl. a TÜV- vagy a VDE-jelölések is segítenek a tájékozódásban.
- A fogantyú: A jó fogantyú vagy sima, lakkozott fából, fogásbiztos fémből készül, vagy műanyag burkolattal rendelkezik. Optimális megoldás az ergonómiai kialakítású, két- vagy többkomponensű műanyagból készült fogantyú. A fogyasztóvédők nem tanácsolják az olcsó szerszámok megvásárlását, mert már előfordult, hogy rákkeltő anyagokat találtak a fogantyúban.
- Az anyag: A villáskulcsok, csavarhúzók vagy fogók minősége szempontjából döntő jelentősége van a felhasznált alapanyag keménységének. A kiváló minőségű mechanikus kézi szerszámok edzett acélból készülnek. Ügyeljen a "HSS" (gyorsacél) jelölésű szerszámokra.
- A teszt: Vásárlás előtt ellenőrizze, hogy a szerszám könnyen kezelhető-e, és biztonságosan vannak-e rögzítve az alkatrészei. A kalapácsfej illesztése pl. semmiképpen sem lehet laza; új csavarhúzó esetén jó választás az edzett anyagból készült vagy gyémántpor bevonattal rendelkező csúcs.
- Azok a hosszúságok, amelyekkel a barkácsoló találkozik, legtöbbször centiméterben vannak megadva. A bútorgyártásban már inkább milliméterekről, a fémek feldolgozásakor pedig tizedmilliméterekről van szó. Mindegyik méréstartományhoz kimondottan mérőműszerek és szerszámok állnak rendelkezésre, melyek könnyen kezelhetők, és amelyek segítségével pontos eredményt érhetünk el.
- Alapvetően érvényes: Csak tiszta, nem deformálódott készülékekkel biztosítható a helyes mérés. Már az is döntő eltéréshez vezethet, ha csak néhány milliméterrel ferdén mérünk.
- A leggyakrabban a colstokot használjuk, mely ma már collmérésre nem alkalmas, csak centiméterskálával rendelkezik, tulajdonképpen "méterrúdnak" is nevezik.
- Ívek és lekerekítések mérésére a mérőszalag alkalmas. Ez pontosan illeszthető a formához.
- A modern elektronika egyszerűbbé és pontosabbá teszi a manuális mérést; az elektronikus hajlásmérővel például pontosan meghatározható a szögek nagysága. Ezen kívül a tiplifuratok kifúrása előtt fémdetektor segítségével megállapíthatjuk, hogy nincs-e kábel vagy csővezeték a vakolat mögött. A lézeres távolságmérő műszer ugyancsak a távolságok különösen gyors és pontos meghatározására szolgál.
- Az elektronikus készülékek használatakor vegye figyelembe: Erős rázkódásokat követően, az akku cseréje után vagy nagy hőmérsékletváltozások esetén újra kell hitelesíteni a mérőműszert. Ez vagy a működtető billentyűk segítségével valósítható meg, vagy automatikusan megtörténik. A távolságmérő műszerek különösen hőmérsékletfüggők. A jó készülékek ezért méréskor figyelembe veszik a levegő hőmérsékletét.
- Elektromos fűnyíró fenntartása olcsóbb, de csak 50 méteres hosszabbítóig ajánljuk.
- A benzinmotoros gépek előnye a mobilitás és a nagyobb teljesítmény, de ezek csak 10% -os lejtésig használhatók.
- Kisebb javítási munkák elvégzéséhez nem kell mindjárt egy nagy gépparkot beszerezni. Kezdetben elegendő, ha egy ütvefúróval rendelkezik.
- Ahogy később egyre több feladatot szeretne elvégezni, ráér további elektromos kéziszerszámokat beszerezni.
- Az ütvefúró fa és fém, valamint – bekapcsolt ütőmű mellett – falazatok fúrására is alkalmas. Ajánlatos két sebességfokozattal rendelkező fúrógépet választani. Az első sebességfokozatban elegendő erő áll rendelkezésre a vastag fúrókhoz és nagyobb csavarok becsavarásához, míg a második fokozat kisebb átmérőjű furatok készítésére szolgál.
- Ha otthonában a falak nagy része betonból készült, előnyösebb egy kis fúrókalapács használata. Ez szinte magától behatol a legkeményebb betonba is. Vásárláskor ügyeljen rá, hogy a fúrókalapács rendelkezzen forgáskikapcsolással, mert így vésésre is alkalmas.
- A csavarok be- és kicsavarásának meggyorsítása érdekében ajánlatos beszerezni egy akkus csavarozót.
- Az akkus fúrócsavarozók teljesítménye lényegesen nagyobb – készülékek szereléséhez vagy bútorgyártáshoz ezért célszerűbb ezt használni.
- Otthoni körülmények között nagyon sokoldalúan használható elektromos fűrész a szúrófűrész. Ez ugyanúgy alkalmas fa és faanyagok, mint farostlemezek, műanyagfóliák és fémek fűrészelésére.
- Ezenkívül fűrészlap helyett speciális szerszámfej is felszerelhető rá, és így alkalmas puha anyagok, pl. textíliák, bőr és szigetelőanyagok vágására is.
- Egy tipp a szakemberektől: Az elektromos kéziszerszámok gyakran készletként is megvásárolhatók a hozzávaló kiegészítőkkel. Az ilyen ajánlatok jelentős árelőnnyel járnak.
Gépek
- Kaphatók már plazmavágókból is az ún. Inverteres típusok, melyek könnyű kompakt gépek (15-20kg), és teljesítményük eléri azt a hatásfokot, melyet a régi nagy telepített gépek biztosítanak. Emellett levegőigényük is meglehetősen alacsony (100-200 liter/perc), tehát nem kell egy hatalmas kompresszort cipelni utánuk. Vágásteljesítményben 10-25mm-ig kaphatók, de használhatók rozsdamentes ill. alumínium anyagok darabolására is, ez esetben a vágási kapacitás csökken ugyan, de így is akár 15-20mm vastag anyagok vághatók vele.
- Létezik olyan típus is, melybe beépített kompresszor van, de ott a maximum vágási kapacitás 5-6mm.
- Tudni kell a levágandó terület nagyságát, ami lényegesen megkönnyíti a dolgunkat. A gyártók a katalógusban feltüntetik ezt az adatot, így könnyen tudunk választani.
- Létezik olyan láncfűrész, aminek a vágó élét ipari gyémántból készítik, így ez is alkalmas, illetve létezik olyan orrfűrész lap, aminek az éle vídiás. Ez csak korlátozottan alkalmas betonra ez inkább tégla, ytong, habbeton stb. vágásra használható.
- A legújabb Dewalt sarokcsiszolók extra porvédelemmel vannak szerelve, ami megakadályozza a porszemcsék bejutását a motorba és a csapágyak is extra porvédett kivitelűek.
- A csiszolás majdnem minden felületkezelésnél az előkészítés része. Ismerje meg, hogy melyik csiszoló milyen alkalmazáshoz való. A különböző befejező csiszolásokhoz mindenesetre eltérő csiszológépekre van szükség:
- A deltacsiszoló sarkok megmunkálására, az excentrikus csiszoló mind egyenes, mind enyhén ívelt felületek csiszolására is alkalmas. A kisebb egyenes felületek lemunkálására jól használható a rezgőcsiszoló, nagy padlófelületek csiszolására pedig a szalagcsiszoló.
- A rezgőcsiszoló és a deltacsiszoló használata gyakorlatilag semmilyen veszéllyel nem jár, a keletkezett csiszolási por elszívásáról azonban folyamatosan gondoskodni kell. Az excentrikus csiszolók használatakor sincs szükség védőberendezésekre. Ha két kézzel, az erre a célra szolgáló fogantyúnál fogva tartja a készüléket, gyakorlatilag semmi sem történhet.
- A szalagcsiszoló használatához azonban némi gyakorlatra van szükség. A gép spontán megugrásának az elkerülése érdekében mindig nagyon óvatosan helyezze a szalagcsiszolót a megmunkálandó felületre. Ezen kívül fontos, hogy biztosan tartsa a gépet, de ne nyomja rá.
- Minden munkadarab csiszolását több lépésben végezze, és a szemcsézet minden lépésben finomabb (80-as csiszolópapírtól kezdve 220-asig). Az is fontos, hogy a csiszológépet mindig a fa erezetének irányában mozgassa, soha ne arra merőlegesen.
- Mindenekelőtt olvassa el a HASZNÁLATI UTASÍTÁST, és az ott leírtaknak megfelelően használja a készüléket.
- A KÉSZÜLÉKET FÚRÁS ÉS VÁGÁS ESETÉN CSAK A MEGFELELŐ FORDULAT ELÉRÉSE UTÁN ENGEDJE BELE A FURANDÓ VAGY VÁGANDÓ FELÜLETBE, MERT SÚLYOS KÁROSODÁST SZENVEDHET KÉSZÜLÉKE!
- Hiba eredménye: fogaskerék lefokozás
- Ne használja a gépet a műszaki paraméterekben meghatározott maximális terhelhetőség felett.
- Mindig ügyeljen a szerszámok, adapterek, magfúrók és egyéb tartozékok megfelelő rögzítésére, így nemcsak a gép, hanem a saját és kollégái testi épségét is óvja.
- Amennyiben a gép a megszokottól eltérő hangot ad ki, ne használja tovább a készüléket, hanem kérjen tanácsot szervízes kollégáinktól.
- Mindig ügyeljen arra, hogy a gépet ne érje külső környezeti hatás, csapadék, mert az gyorsítja a gép természetes elhasználódását.
- A gépet időnként tisztítsa meg a használat során rárakódott fém és egyéb poroktól, szennyeződésektől. Ha a készülék hűtést igényel, akkor gondoskodjon annak gondtalan működéséről – töltse fel a hűtőfolyadék tartályt vízzel, ellenőrizze a csövek épségét és szivárgásmentességét.
- Az ütvefúrógép úgy van kialakítva, hogy a forogva vágó mozgást, tengelyirányú ütögetéssel egészítse ki.
- Ezt legegyszerűbben egy forgó ék beépítésével biztosíthatjuk. A fúróorsóra erősített ék, forgása közben felcsúszik az ékpályán, majd annak végén visszazuhan. Az így létrehozott ütés impulzusereje annál nagyobb, minél nagyobb erővel szorítjuk rá a gépet a megmunkálandó felületre.
- A másik megoldás – mely a kezelő fizikai adottságaitól független – elektropneumatikus elven működik. A gép erőforrása egy villanymotor, mely hajtókar segítségével – a robbanó motorokhoz hasonlóan – egy hengerben mozgó dugattyút (gerjesztődugattyú) kényszerpályán mozgat. A gerjesztődugattyú előtt a hengerben a szabad mozgásra képes, röpdugattyú helyezkedik el. A tömített dugattyúk nem érnek össze, közöttük légpárna helyezkedik el. Az előre mozduló gerjesztődugattyú a légpárna segítségével előre lendíti a röpdugattyút, az pedig a verőszár beiktatásával a fúrószárnak adja át az ütésenergiát. Eközben a villanymotor forgatja a szerszámbefogót, ezzel biztosítva a fúrószerszám furatfenékhez képest való helyzetváltozását (forgás).
- Ebből következik, hogy az elektropneumatikusan működő gépek:
- Nem ütve fúrnak, hanem forogva vésnek
- Mivel nem tudnak vágni, csak törhető anyagot képesek megmunkálni
- Az alapanyag és építőanyag fogalmakat az építőiparban olyan anyagokra használják, melyekből szerkezeti elemek és építmények létesülnek. Az építőanyagok gyűjtőfogalom számos olyan anyagot foglal magában, melyek kémiai szerkezetük alapján különböző csoportokba sorolhatók. A Németországban használatos építőanyagok az alábbi kategóriákba sorolhatók:
- Beton
- A betonon belül megkülönböztetünk normál betont és könnyűbetont. A normál beton cement, valamint homok és kavics, mint adalékanyag keveréke. A normál betonban általában nincsenek üregek, és nagy a nyomásállósága. Ha a normál betont acélbetétekkel erősítik meg, acélbetonról beszélünk.
- A könnyűbeton összetevőiben különbözik a normál betontól. Általában tufát és duzzadó agyagot kevernek hozzá, és a nyomásállósága lényegesen alacsonyabb. A beton egy különleges változata a gázbeton. Ez úgy keletkezik, hogy gázfejlesztő anyagokat kevernek a betonhoz, aminek következtében az az edzés során porózus szerkezetűvé válik. A beton megmunkálására legjobban a fúrókalapács alkalmas, mivel ennél nem kell nyomást kifejteni a gépre.
- Falazati anyagok
- A falazat anyaga lehet tömör tégla, üreges tégla és lapanyag. A tömör tégla egységes szerkezetű (az építőanyagtól függően tömör vagy porózus). Mind a fúrókalapács, mind az ütvefúró alkalmas ezek fúrására.
- Az üreges tégla ugyanolyan anyagból készül, de a tömör téglával ellentétben számos üreg található benne. Az üreges tégla feldolgozására ezért inkább ütvefúrót használnak, mivel a fúrókalapács túl nagy ütőerőt fejt ki.
- Lapanyagok
- A lapanyagok vékony falú építőanyagok, mint a gipszkartonlap és különböző faanyagból készült lapok.
- Ezeket elsősorban a belsőépítésben használják. Ezek fúrására alkalmas az ütvefúró, ha az ütő funkció ki van kapcsolva, és az akkus fúrócsavarozó is.
- A láncfűrészek 3 nagy csoportba oszthatók: hobby /házi használat, téli tüzelő összedarabolása kerti gyümölcsös rendbentartása, ácsmunkák/, közép kategóriás /előfordul hogy időnként nem csak a saját munkáit kell megcsinálni, vagy akár néhány hektár erdő tulajdonosa, ez a gépcsalád alkalmas az itt adódó munkák elvégzésére/, és profi felhasználási terület /favágóként keresi a kenyerét./ A hobby gép teljesítménye 1,8 Le-3 Le ig terjedhet, vezetőlemez hossza 30-35 cm, könnyű súlyú gépekből lehet választani.
Kiegészítők
- Biztosan hallotta már, hogy a HSS-bimetál fűrészszalagok különböző fogsűrűséggel készülnek, a vágandó anyag jellemzőinek megfelelően. Kevésbé ismert tény azonban, hogy a fogak formája sem egységes. A SYRIUS választékában 4 féle fogforma található, egy standard és három pozitív bevágási szögű, azaz karom fogforma. A STANDARD FOGFORMA 0° dőlésszögű. Az ilyen fogazatú szalagokkal érhető el a legjobb minőségű vágás kis átmérőjű tömör munkadarabok vagy profilok, csövek, zártszelvények vágásakor. A váltakozó – vario – fogsűrűségű és standard fogakkal ellátott fémfűrészszalagok felelnek meg a legjobban a csövek és profilok darabolásához. A standard fogforma lassabb vágással szép vágási felületet ad. Az ilyen szalagok a katalógusban S-0 vagy V-0 jelzéssel szerepelnek.
- A KAROM fogforma háromféle dőlésszöget jelent. A V-1 jelzéssel szereplő HSS-bimetál szalagok fogainak dőlésszöge +5°. Ezt a fogformát kis/közepes méretű tömör rudak, profilok egyenkénti és kötegelt vágására tervezték, és kifejezetten ajánljuk a kisebb, egykaros fűrészgépekhez, mivel a pozitív bevágási szög miatt a szalag könnyebben vág bele az anyagba. A +5° vágási szögű fogak csak vario fogazású szalagokon találhatók.
- A K-2, illetve V-2 jelzésű fogak +10° vágási szögűek. Ez a dőlésszög lehetővé teszi a nagyobb méretű munkadarabok és néhány, nehezebben fűrészelhető anyag vágását is, pl. rozsdamentes acélokét. Szénacélokban kivételesen gyors vágást tesz lehetővé. Az alumínium vágására készült szalagjaink (PLUTO ALU és MARS ALU) szintén K-2, illetve V-2 fogformával készülnek. A +10° vágási szögű fűrészfogak jelentik a legjobb kompromisszumot a vágási minőség és a termelékenység viszonyában.
- A V-3 jelzésű fogak +15° vágási szögűek. Ez extrém agresszív vágást tesz lehetővé, nagyméretű tömör munkadarabok és nehezen vágható anyagok fűrészelése esetén. Csak vario fogosztásban kapható, a MARS SUPER típusú szalagunk rendelkezik ilyennel, 1,4/2 valamint 2/3 és 3/4 fogsűrűséggel. Szénacélokban nagy sebességű vágást tesz lehetővé.
- A vágókorong átmérőjét a fogásmélység függvényében válasszuk meg. A gyémántszerszámot csak az arra megfelelő teljesítményű, fordulatszámú géphez használjuk. Amennyiben nem a megfelelő szerszámot választjuk a megmunkálandó anyaghoz, úgy annak élettartama drasztikusan csökkenhet, illetve a szerszám működésképtelenné válhat. Szárazon történő vágáshoz használjunk porelszívást. Nagy keresztmetszetű anyagot több lépésben vágjuk át. Először készítsünk úgynevezett mestervágást, melynek célja a tárcsa megvezetése.
- A gyémántszerszámokkal történő munkavégzéskor hő keletkezik. A természetes gyémánt hőtűrése nagyobb (1300°C), mint az ipari gyémánté (800°C). Az ipari gyémánt ezen a hőmérsékleten már elveszíti a keménységét, elporlad. Emiatt szükség van a hűtésre. A száraz vágótárcsák használata során hűtési szünetet – valamint elszívó berendezést -, míg a vizes gyémántszerszámoknál a folyamatos hűtővíz utánpótlást kell biztosítani. A hűtővíz hozzávezetést úgy kell megoldani, hogy a víz a vágatba kerüljön, így az abrazív (erősen koptató hatású) vágási iszapot öblíteni tudja.
- Ezekhez az anyagokhoz a normál HSS fémfúrók nem elégségesek, ezért titánbevonatú vagy kobaltötvözetű fúrószárak használata szükséges. Ezek ára ugyan magasabb a hagyományos fúrókénál, de a keménységük lehetővé teszi ezen anyagok biztos megmunkálását.
- A legújabb fejlesztések eredménye a Li-ion technológia. Nevét a töltés tárolásáról gondoskodó lítium-ionokról kapta. Ezek az ionok töltéskor a negatív – szén alapú- elektródához, kisütéskor pedig a pozitív – fém oxid – elektródához vándorolnak. Az anódot és a katódot szerves elektrolit választja el egymástól.
- Ennek a típusnak nagyobb a kapacitása és a cellafeszültsége, minek következtében az energiasűrűsége mintegy háromszorosa a Ni-Cd-nak, és másfélszerese Ni-MH-nek. Ezen kívül kisebb méretű és lényegesen könnyebb. Mivel az önkisülés elhanyagolható, sokkal tovább tárolható újrafeltöltés nélkül. Nincs memória effektus, vagyis az akkumulátor bármely töltöttségi állapotában újra- vagy rátölthető.
- Minden tankoláskor érdemes meghúzni egyszer reszelővel így mindig éles lesz.
- Az akkumulátor egy olyan készülék, amely villamos energiát tárol . Erre úgy képes, hogy töltéskor (villamos energia bevitel) kémiai reakció lép fel. Kisütéskor (villamos energia leadás) ez megfordul és visszakapjuk az akkumulátorba vezetett energia egy részét. Az akkumulátorok tárolóképességének a mértékegysége az amperóra (Ah), mely megmutatja, hogy egy bizonyos áramerősséget mennyi időn keresztül tud biztosítani, vagy egy órán keresztül mekkora áramrősséget képes leadni.
- Legismertebb formája az ólomakkumulátor. Ezeket elsősorban gépjárművekben alkalmazták. Méretük és súlyuk miatt azomban nem voltak alkalmasak kéziszerszámok üzemeltetéséhez.
- Alternatívát a Ni-Cd akkumulátorok jelentettek. Nevét az alkalmazott anód és katód anyagáról kapta.
- Ezek az akkumulátorok lényegesen kisebbek és könnyebbek lettek. Hátránya azonban a kristályképződés. Ez azt jenti, hogy ha az akkumulátort sokáig állni hagyják, az abban található aktív részecskék hajlamosak nagyobb kristályokba rendeződni, amely kapacitáscsökkenéshez vezet. Ez ellen – havonta egyszer – a teljes lemerítéssel lehet védekezni.
- Az akkumulátorok fejlesztése során kialakult a cél: minél nagyobb kapacitás mellet minél kisebb méret és tömeg – tudományosan: minél nagyobb energiasűrűség – kialakítása.
- A Ni-MH akkumulátorokban – a Ni-Cd-hoz hasonlóan – a pozitív oldalon nikkel található, ellenben a negatív oldalon egy speciális hidrogénmegkötő fémötvözet van. Töltéskor ez a fémötvözet megköti az elektrolit hidrogénjét, kisütéskor pedig leadja azt. Ennek köszönhetően az ilyen akkumulátorok kapacitása 10 – 40%-kal nagyobb, mint a Ni-Cd akkumulátoroké, valamint kevésbé hajlamosak a kristályképződésre. Ezzel szemben lassabban tölthetőek, és rövidebb az élettartamuk.
- A legújabb fejlesztések eredménye a Li-Ion technológia. A nevét a töltés tárolásáról gondoskodó lítium-ionokról kapta. Ezek az ionok töltéskor a negatív – szén alapú – elektródához, kisütéskor pedig a pozitív – fémoxid – elektrodához vándorolnak. Az anódot és a katódot szerves elektrolit választja el egymástól.
- Ennek a típusnak nagyobb a kapacitása és a cellafeszültsége, minek következtében az energiasűrűsége mintegy háromszorosa a Ni-Cd-nak, és másfélszerese a Ni-MH-nek. Ezen kívűl kisebb méretű és lényegesen könnyebb. Mivel az önkisülése elhanyagolható sokkal tovább tárolható (újrafeltöltés nélkül).
- Nincs memóriaeffektus, vagyis bármikor tölthető.
- A lánc típusa határozza meg a reszelő átmérőjét. Az új lánc élezéséhez nagyobb átmérőjű reszelőt kell használni, ha a vágószem félig elkopott kisebb átmérőjű reszelővel kell folytatni az élezést. Az élező sablon megkönnyítheti a lánc élezését.
- Géptípusonként változó, 50m a legrövidebb, 200m a leghosszabb távolság. Egyszerű és pontos mérések a funkciógombok segítségével összeadás, kivonás terület és térfogatszámítások végezhetőek el egy gombnyomással.
- Az ólmozott benzin megszűnése óta, TILOS a benzinkúti keverék használata. Kifejlesztettek egy speciális kétütemű motorolajat a kétütemű benzinmotorok üzemeltetésére. A keverési arány 1: 50 azaz 5 liter 95 oktánszámú üzemanyaghoz adunk 1dl speciális 2 ütemű motorolajat ennek a keveréknek a használata teszi lehetővé a motor zökkenőmentes működést.
Rögzítéstechnika
- Egymáshoz történő rögzítés esetén szóba jöhetnek a Vormann és Koelner gyártmányú szeglemezek, melyeknek számtalan kialakításuk létezik ( egyenes, U, T, L, stb… ) Talapzathoz – föld, beton, tégla – használhatók az oszloptartók. Ezek a tartók lehetnek különböző adott méretűek vagy állítható talpméretűek.
- A Fischer FFS és FFSZ ablakkeretcsavarját ajánlanám. Költségtakarékos gyors és egyszerű szerelés, feszítésmentes távtartás, kis furatátmérő mellett nagy terhelhetőség, univerzálisan alkalmazható minden építőanyaghoz.
- A Fischer és a Spit rögzítéstechnikai alkatrészeinek széles választékát kínáljuk. Alapcsavarokat, fém és műanyag dűbeleket, gipszkartonozó rendszerelemeket, ragasztókat, tömítőanyagokat, csőbilincseket.
- A rögzítendő tárgynak elkészítjük a megfelelő átmérőjű és mélységű furatot, gondosan portalanítjuk, majd megtöltjük az üreget a ragasztóanyaggal. Közvetlenül utána belenyomjuk, vagy csavarjuk a munkadarabot, és a ragasztóhoz mellékelt táblázat alapján kikereshetjük a kötési, és terhelhetőségi időt.
- Üreges szerkezetű anyagba történő rögzítés esetén úgynevezett szitahüvelyt alkalmazunk, annak elkerülésére, hogy a ragasztó egyenlőtlenül jusson a furatba.
- Ezt a rögzítési módot akkor alkalmazzuk, amikor nagy szilárdságú kötés a cél, de az anyag szerkezete nem teszi lehetővé a fém rögzítődübelek alkalmazását. Egyéb esetekben betonnál is szükség lehet ragasztásra, ha az építőanyag úgynevezett húzott zónájában kell rögzítenünk, vagy túlságosan közel esik a furat a betonelem széléhez.
- Dübelek, melyek egy hátsókúpos furatban formazárással ülnek pl. Zykon-horog. A kónuszos rész repedések megjelenésekor is megakadályozza a dübel kihúzódását. A repedéssel megnövekedett furatátmérőt a dübel geometriája kompenzálja. Ez a rögzítőelem sokkterhelésre is kiválóan alkalmas.
- Dübelek, melyek a terpesztőhüvely elmozdulásával önműködően kiegyenlítik a furatátmérő növekedését.
- Ezek az ún. utánterpesztő dübelek, pl. horgonycsap FAN.
- Szintén alkalmasak sokkterhelések felvételére.
- Fémdübellel és a hozzá megfelelő méretű és minőségű (min. 8.8)csavarral. Nagyon oda kell figyelni a furat megfelelő portalanítására.
- Alapcsavarral , melynek kialakítása ellentétes a fémdübelével. Rögzítés közben az anya meghúzásakor a kúposa kialakított csavarvég szétfeszíti a rajta lévő hasított perselyt, ezáltal nagyobb és erősebb kötést biztosít.
- Kétféle változat lehetséges:
- -A gipszkarton anyagába rögzít (Fischer GK tipli)
- -A gipszkarton mögötti üregben nyílik szét (Fischer HDF tipli)
- A gyorskötésü, két komponensű műgyanták minden építőanyagban használhatóak.
- Szitahüvelyben – blokktéglában, béléstestekben és más üreges falazatban.
- Szitahüvely nélkül – betonban és minden más tömör építőanyagban.
- Alapesetben, főleg nagyobb terhek esetén még mindig célszerű az átmenőcsavar, de ha ez esztétikai szempontok miatt nem megfelelő, léteznek az un. gázbeton tiplik Fischer és Upat gyártmányban, melyek nagy biztonsággal megállnak ebben a porózus szerkezetű falban.
- Ezeknél a típusoknál , a furat elkészítése után a tiplit egyszerűen kalapáccsal beütjük a falba, így a külső íves bordák megfelelően kapaszkodnak, meggátolják a tipli elfordulását a falban. Fontos, hogy a furat elkészítésekor ne használjuk gépünk ütvefúrási funkcióját, mert ezzel elgyengítjük a dübel környékén a falszerkezetet.
- Vas és alumínium, réz POP szegecsek nagy választékát, különböző méretű szegecseket, szegecsanyákat.
- Másik lehetőség a sok méretben kapható önfúró lemezcsavar süllyesztett, hatlapfejű, vagy domború fejjel. Ezekkel akár 1,5 mm vastag lemezt is átfúrhatunk előfúrás nélkül. Ha mégis előfúrnánk, akkor jöhetnek a fémfúróink sima, cobaltos vagy titános változatai és a süllyesztett fejű vagy domború fejű lemezcsavarjaink.
- A derékszöglemezek, gerendatartók, oszloptalpak és szögek kombinálva a torx behajtású forgácslap csavarokkal – kiszolgálják az ácsok igényeit a gerendák szakszerű rögzítésére.
- A modern kétkomponensű ragasztók egy tubusba szerelten is kaphatók, így egy normál kinyomópisztollyal munkába foghatók. Használhatók függőleges és oldalirányú terhelésre, téglába és betonba, nagy teherbírással, gyors kötési idővel.
Kötőelemek
- A hasznos hosszúság (befogási vastagság) általában a rögzítendő tárgy vastagságát jelöli. Közvetlen vagy előszerelésnél a csavarhosszúság megfelelő variálásával tetszőleges hosszúságot választhatunk meg.
- Átmenő szerelésnél a maximális befogási vastagság adott, és a dübeleken egyértelműen jelzett.
- Műanyag dübeleknél általában vonalak, acéldübeleknél pedig recézés jelöli. Természetesen, ha a rögzítendő tárgy és a falszerkezet közé még más anyag (hőszigetelés stb.) is kerül, azt bele kell kalkulálni a rögzítőanyag hosszába.
- Az előbbiekben leírt terhelések átvitelére különböző rögzítési mechanizmusokat és ezek kombinációit lehet használni.
- Súrlódásos zárás
- A dübel terpesztőrésze a furatpalásthoz feszül és a terhet a keletkező súrlódó erő rögzíti.
- Formazárás
- A dübel geometriája az alapanyag vagy a furat alakjához idomul.
- Anyagzárás
- Habarcs vagy műgyanta köti (ragasztja) az alapanyaghoz a dübelt.
- Lukacsos téglában való menetes szár és metrikus csavar rögzítésére.
- Létezik 1m fém szitahüvely több fajta átmérővel, amit az adott furat méretére szabhatunk, vagy adott méretre előre gyártott Fischer műanyag szitahüvely.
- A szitahüvely méretére fúrjuk a lyukat, amit fúrás után pormentesítünk. Az adott méretre vágott fém vagy előre gyártott műanyag szitahüvelyt a furatba tesszük és a kétkomponensű betonragasztóval kitöltjük a szitahüvely nyílását és behelyezzük az adott menetes szárat vagy metrikus csavart.
- Tiplikből igen nagy a választék. Van rövid kivitelű, hornyolt vagy spirál alakú. De melyik tipli mire való?
- A megfelelő tipli kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy milyen építőanyagban akarja rögzíteni. Ebből a szempontból különbséget kell tenni a fa, különböző betonfajták, tömör szerkezetű (mészhomokkő, tégla, klinkertégla) és porózus szerkezetű (gázbeton, duzzasztott adalékanyagos beton, habkőbeton) falazó anyagok, valamint lapanyagok között.
- A rögzítési módok megkülönböztetése a terhelések átvitelének módja szerint történik – ennek megfelelően beszélhetünk súrlódásos zárásról, formazárásról és anyagzárásról.
- A súrlódásos zárás leggyakrabban műanyag tiplik használatakor valósul meg. A legegyszerűbb a klasszikus feszítőtipli, amely a leginkább betonban és tömör téglából készült falazatban történő használatra alkalmas. A tipli feszítő részét bepréselik a furatba, az ennek során keletkező súrlódási erő pedig megtartja a tiplit az építőanyagban.
- Formazárásnál a tipli alakja az építőanyagban levő üreg alakjához idomul. Ez azt jelenti, hogy felveszi az építőanyagban levő üreg alakját. Az ilyen tipli különösen jól használható üreges tégla vagy lapanyagok esetén. Ezek a tiplik különböző kivitelben készülnek, ilyenek pl. az úgynevezett univerzális vagy üreges tiplik.
- A harmadik rögzítési mód az anyagzárás. A tiplit ebben az esetben formálisan beragasztják a falazat anyagába, pl. habarccsal vagy reakciógyantával. Ez a rögzítési mód bármely anyagban jól használható peremközeli rögzítésre.
- A tiplis kötéshez szükséges furatátmérőt a gyártó rendszerint megadja a csomagoláson. Általánosan érvényes: A furat és a tipli átmérőjének meg kell felelniük egymásnak. A furatnak ezen kívül olyan mélynek kell lennie, hogy elférjen a tipli és a csavar. A fúrást követően el kell távolítani a fúrási port a furatból, mert különben romlik a tipli tapadása.
- A tiplis szerelésnek két szokásos módja létezik. A legismertebb az előszerelési módszer: Behelyezzük a tiplit a furatba, míg a homloklapja egy szintben nem lesz a fallal. Végül csavarral felerősítjük a rögzítendő tárgyat. Átmenő szerelés esetén a szerelendő tárgyon keresztül toljuk a tiplit a furatba. Ez a módszer megkönnyíti a tárgyak felszerelését pl. több rögzítési pont esetén.
- A szokásos galvanikus cinkezésnél a rétegvastagság mintegy 5 mm. Az utólagos “sárga vagy ezüst kromatálás” adja, a védőréteg jellegzetes aranysárga vagy ezüst színét. Zárt helyeken a galvanikus cinkréteg kiválóan megfelelő. (Például lakásokban, irodákban, iskolákban, kórházakban, üzletekben stb.)
- Nedves, párás vagy olyan helyeken, ahol a rögzítés közvetlenül érintkezik a külső környezettel, vagy különlegesen nedves, vizes közeggel találkozik, ott korrózióálló A4 (1.4401 vagy 1.4571) minőségű acéldübelt kell választani. (Ilyenek pl. a kiszellőztetett homlokzati burkolatok, tetőszerkezetek, a legtöbb mélygarázs stb.)
- Klórtartalmú közegekkel való érintkezés (pl. uszodai klórozott víz) esetén a korrózióálló anyagú szerkezetek felületén olyan korróziós elváltozások jelenhetnek meg, melyek kristályközi vagy feszültségkorrózióhoz vezethetnek. Ez rendszerint ott lép fel, ahol a szerkezetet a víz mossa és nem merül be. További kritikus területek ahol a korróziós hatásokat kiemelten kell vizsgálni: alagútépítés, erőművek, vegyi-, élelmiszeripari és tisztítóberendezések. Ilyen esetekben forduljon szakszolgálatunkhoz, ahol szívesen segítenek a megfelelő anyagminőség kiválasztásában. Sok termékünket már a 1.4529 jelű speciális korrózióálló acélból is gyártjuk, mely a legagresszívabb helyeken is tartós biztonságot garantál.
- Mivel a beton mennyezet repedéses zónának számít, ezért un. utánterpesztő (Fischer FAN) ill. hátsókúpos formazáródübelt (Fischer Zykon-horog) használjunk. Természetesen más gyártmányú termékekkel is lehet szerelni.
- Feszítésmentes rögzítés, így a falszélek mentén is lehet alkalmazni.
- Egyes tipusok normál kinyomópisztollyal is kinyomhatóak.
- Minden építőanyaghoz használható.
- Nagy szakítószilárdság, az építőanyagnál erősebb rögzítés.
- A megkezdett ragasztó később felhasználható a keverőszár cseréje után.
- Nem mert a tégla leporlik és kijön a falból. Csak betonba lehet a fémdübelt használni.
- Nagy méretválasztékban kínáljuk a forgácslap csavarokat, facsavarokat, kapupánt csavarokat, állványcsavarokat. A bútorkészítésnél lehet szükség konfirmátor csavarokra, bútorfogantyú és összehúzó csavarokra. Itt lehet használni a különféle sarokvasakat, ablakszeglet vasakat, csuklópántokat, kivetőpántokat is, amit nálunk szintén megtalálnak.
- A metrikus csavarok közül hatlapfejű normál és acél kivitelben, ezen felül belső kulcsnyílású csavarok, süllyesztett fejű és hengeres fejű csavarok állnak rendelkezésükre. De van még itt hatlapfejű finommenetű, vagy rozsdamentes csavar is. Ne feledkezzünk meg az alátétek,anyák széles skálájáról sem.
- Lehet, hogy nagyobb fúró mérettel fúrtunk elő.
- Lehet, hogy a fal anyaga nem jó minőségű és a jó fúrómérettel is nagyobbra sikerült a furat.
- Lehet, hogy a fúrási módszerünk nem megfelelő a fal anyagához. / Fúrókalapácsnál pld. kapcsoljuk ki az ütőművet tégla vagy laza anyag fúrása esetén /.
- Lehet, hogy a dübel nem megfelelő az adott anyaghoz.
- Esetleg a csavarméret nem megfelelő a dübelhez.
- Ha már nem tudunk újabb furatot készíteni , próbáljuk bejavítani a furatot.
- Az önfúró csavar egy munkaművelettel fúr, menetet vág és végül rögzít. A feladat szakszerű elvégzéséhez célszerű csavarbehajtó gépet használnunk. A fúrógépek nem alkalmasak ilyen típusú feladatra, hiszen azokon nincs nyomatékállítási és mélységhatárolási lehetőség. A problémamentes szereléshez elengedhetetlen a mélységhatároló használata, mert ezzel megelőzhetők a kivitelezési hibák.
Fúrás
- A fúrási eljárást az építőanyag szerkezete, ill. keménysége határozza meg. Tömör szerkezetű kemény anyagoknál ütve- vagy kalapácsfúrást használunk.
- Üreges,- kis szilárdságú építőanyagok (gázbeton, vályog) fúrása esetén kapcsoljuk ki az ütést, mert nemkívánatos károsodás keletkezhet az anyag belső- üreges- szerkezetében, illetve a laza szerkezetű anyagoknál furatátmérő növekedés jöhet létre.
- Akkumulátoros fúrógép, amelynek sebessége 500-1000 ford/perc és gyémántszemcsés lyukfűrész a megoldás. A hűtőfolyadék használata elengedhetetlen
- A kapcsolók szereléséhez vagy csövek fektetéséhez gyakran nagy lyukakra van szükség. Ezért ilyenkor speciális anyagból készült, különleges formájú fúrót kell alkalmazni.
- Fa vagy puha műanyag megmunkálásához az ütvefúró mellett speciális betétszerszámokra van szükség – úgynevezett lyukfűrészekre. Ezzel lehetőség van puha anyagok, mint a farostlemez vagy fa fúrására.
- Fémek és kemény műanyagok megmunkálásához gyorsacélból készült szerszámokra van szükség
- Ha kőbe vagy csempébe akar lyukat fúrni, a keményfémből készült, univerzális fúrójának a használatát ajánljuk. Ez keményfához, faanyagokhoz és rétegelt lemezekhez is megfelel.
- Minél keményebb az alapanyag, annál nagyobb súrlódási erő lép fel az anyag és a szerszám között.
- Csempe vagy beton fúrásakor ezért vízhűtésre van szükség. A fémben készülő nagy furatokat speciális fúróemulzióval, kenőpasztával vagy gépolajjal kell kenni és hűteni.
- A biztonság a legfontosabb követelmény: A fúrók nagy terjedelme miatt sokkal nagyobb erők lépnek fel munkavégzés közben, mint normál fúrók használata esetén. A modern fúrógépeknek olyan nagy a teljesítményük, hogy ezeket blokkoláskor már nem tudjuk megtartani. Ezért a használatukkor kiegészítő fogantyúra van szükség.
- Üreges anyagok, kis szilárdságú építőanyagok és gázbeton fúrása esetén mindenképpen kapcsoljuk ki az ütvefúró funkciót. Ellenkező esetben a blokktégla cellái sérülnek ill. puha anyag esetén nemkívánatos furatnövekedés áll elő.
- Üreges tégla esetében 6mm, ha beton az építőanyag, akkor 6,5mm vastagságú és 50mm mélységű furatot kell készítenünk.
- Fúrás után távolítsuk el az üregben maradt törmeléket és port, mert a visszamaradó szennyeződés csökkenti a dübel kihúzószilárdságát. Úgy hat, mint sóder az aszfalton.
Munkavédelem
- Mint barkácsolónak alapvetően ugyanolyan védelemre van szüksége, mint a profi szakembereknek.
- Ehhez hozzátartozik a védőszemüveg, védőkesztyű, a porvédő álarc és a hallásvédő felszerelés.
- A szem és a kéz védelme: Barkácsoláskor por keletkezik, pattog a szilánk és a forgács – ezért védje a szemét. Többnyire elég egy standard védőszemüveget.
- Olyan tevékenységek végzésekor, mint a fűrészelés, csiszolás vagy a vésés, fennáll a kézsérülés veszélye a szilánkok vagy a forgács következtében, melyet nem szabad alábecsülni. Átfogó védelmet ez ellen csak a speciális munkavédelmi kesztyű nyújt. Kézi körfűrész, szalagcsiszoló és fúrógép használatakor ne viseljen védőkesztyűt, mert az beakadhat a forgó szerszámba.
- Ne feledkezzen el a légzőmaszkról: Fúráskor, fűrészeléskor, csiszoláskor, gyaluláskor vagy maráskor ajánlatos a légutakat egyszer használatos porvédő álarccal – még jobb finompormaszkkal – védeni.
- Szigetelőgyapot vagy festékek és lakkok használatakor a legjobb védelmet az aktívszénszűrős maszk nyújtja.
- Kerülje a zajterhelést: Ne becsülje alá azt a terhelést, amit a fúráskor, fűrészeléskor, csiszoláskor stb. keletkező zaj jelent a hallására nézve. Alkalomszerű használat esetén elég a füldugó. Ha gyakran dolgozik intenzív zajt keltő elektromos kéziszerszámmal, ajánlatos hallásvédő kapszulát (úgynevezett "Mikiegeret") használni.
- Ügyeljen a megfelelő ruházatra: Legyen kényelmes, testközeli, és ne legyen gyúlékony. Órát és ékszert ne viseljen, mert veszélyes lehet.
- Ha hosszú a haja, azt saját biztonsága érdekében fogja össze, nehogy a járó készülékbe kerüljön, és ott feltekeredjen.
- Kérdés, hogy milyen speciális feltételeknek kell majd megfelelni a védőeszközöknek. A rövidítéseket, jelöléseket megtalálhatjuk a termékeken és ezek pontos magyarázatát az eladók meg is mutatják.
- A méreteknél is figyelni kell:
- – Cipőnél 80-90%-ban egy számmal kisebbet kell választani.
- – Ruházatnál is lehet probléma a méretválasztás. Sajnos a gyártónként eltérhet egy adott méret.
- Az egyéni védőeszközök tetőtől talpig biztosítják a vásárlók védelmét. A védősisaktól kezdve a szemüvegeken át, a sokféle igényt kielégítő színes munkaruhákon keresztül egészen a biztonságot nyújtó cipőkig.
- De kínálunk szerszámtartó öveket, táskákat, hevedereket is.
- A fentieken kívül a hegesztéstechnikához is biztosítunk pajzsokat, kar és lábszárvédőket, bőrkötényeket.
- A raktáron éppen nem lévő védőeszközöket rövid határidővel megrendeljük.
- A védőruházatoknál fontos a jó anyagminőség a nagy szakítószilárdság, praktikus zsebek / két cipzáros és egy hátsó tároló zseb / kialakítása. Lehet választani deréknadrágot / övbújtatók , biztonsági varrás az ülepen , szerszámzsebek farzseb/, kertésznadrágot / csatokkal állítható vállpánt, oldalzsebek, mellzseb, szerszámtartó/, mellényt, kabátot, téli kabátot. Mindig az évszaknak megfelelő munkaruhákból választhat.
- A munkavédelmi cipőknél fontos az acél lábujjvédő a leeső tárgyak- és acél talplemez talpátszúrás ellen. Vízlepergető felsőrész, olajálló, csúszásmentes talp.
Állványok, Létrák
- Forgalmazunk gurulóállványokat, amelyek alumínium szerkezetük miatt könnyen kezelhetőek és megfelelő mobilitást biztosítanak. Széles méretválaszték áll rendelkezésre 3-14méter munkamagasságig.
- Homlokzati állványainkat azoknak ajánljuk, akik egy fix ponton, nagy felületen dolgoznak. Az adott falfelületre munkatársaink összeállítják a legoptimálisabb állványrendszert, melyben figyelembe veszik az Ön által meghatározott feltételeket, mint pl. a szintek szélessége, szintkülönbségek, a járólapok felülete (acél, fa) ill. a szintek közötti átjárási lehetőségek száma. Ezután elkészül egy pontos árajánlat, amelyben a biztonsági tartozékok árait is tartalmazza.
- A német Krause cég által gyártott létrákat forgalmazzuk széles választékban. Legtöbb esetben a három részes univerzális létrát szoktuk ajánlani, mert ezek minden igényt kielégítenek. A létra használható támasztó, ill. állólétraként is. Pl. a 3×10 fokos létra összecsukva kb. 3méter így akár egy ember is könnyen tudja mozgatni, kitolva viszont a munkamagasság 8-10méter is lehet. A létrák két minőségi kategóriában készülnek, a háztartási létracsalád Corda fantázianév alatt, ill. az ipari létrák Tribilo név alatt. Ezek a létrák anyagvastagságban, szélességben és terhelhetőségben térnek el egymástól.
Hegesztéstechnika
- Ívhegesztés közben nagyon erőteljes a fényhatás, ami a bőr leégését okozza, illetve a pattogó szikrák is sérüléseket okozhatnak.
- Az automata fejpajzsokon lehet az üveg sötétedését DIN9 és DIN14 között állítani. Lehet az érzékenységet, amivel a külső fényváltozás függvényében sötétedik az üveg, illetve a visszavilágosodás idejét is.
- A hegesztőgép ívet húz a hegesztő pisztoly és az anyag között. Ezt az ívet kompresszorral átfújják az anyagon.
- A hegesztőgép a normál hálózati 50Hz frekvenciát átalakítja 10-20kiloHz-re egy bonyolult elektronikával és egyenárammal hegeszt. A frekvenciaváltó miatt kis trafó elegendő a nagy hegesztő áramhoz, ami miatt kicsi a gép súlya.
- Elektródával MMA üzemmódban lehet, de ezzel a megoldással nem lehet kifogástalan varratot készíteni, ezért javasolnánk az Argon védőgázas (awi) hegesztési technológiát (TIG).
- Olyan invertert kell választani, ami tud egyen, illetve váltóárammal hegeszteni. Ezen belül megkülönböztetünk nagyfrekvenciás, illetve érintőgyújtásos verziót.
- Kis súly, stabil hegesztőáram, kis áramfelvétel, minden elektróda leolvasztható, egyszerű kezelhetőség.
- Lágyforrasztásnál a forrasztóón olvadási pontja 450°C alatt van, míg a keményforrasztásnál e felett.
- Ívhegesztő készülék, aminek a beszerzése kisebb anyagi terhet jelent, és egyszerűbb a használata, mint egy lánghegesztő felszerelésnek. Kisebb teljesítményű hegesztő transzformátorok már akár tízezer forinttól kaphatók.
- Lángvágáskor a helyileg gyulladási hőmérsékletre hevített fémet az oxigénsugár elégeti, és az égésterméket a vágási résből kifújja.
- Minden olyan esetben, amikor a palacknyomást nagymértékben kell csökkenteni, ugyanakkor a nyomásingadozás nem megengedett.
- A berendezés főbb feladatai a következők: a hegesztőáram, a védőgáz, a hegesztőfejet hűtő közeg vezetése, a huzal sebességének beállítása és változtatása, a kráterfeltöltés idejének szabályozása, a hegesztési folyamat indítása és leállítása stb…
- Megfelelő tér álljon rendelkezésre.
- A munkahelyi körülmények tegyék lehetővé a nyugodt, zavartalan munkavégzést.
- Feleljen meg a munkahely a munka- és egészségvédelmi követelményeknek.
- A hegesztő berendezések és készülékek energiaellátása megbízható és biztonságos legyen.
- A tűz elleni védelmet mindenhol meg kell szervezni.
- A vezérlőberendezés feladata a hegesztési folyamathoz szükséges kapcsolások elvégzése, valamint a hűtővíz- és a védőgázellátás ellenőrzése és szabályozása. Az ívgyújtást elősegítő elektronikus egység is a vezérlőberendezésben található.
- Az elektróda átmérőjének megválasztásakor technológiai és gazdaságossági szempontokat kell figyelembe venni. Lehetőleg a legnagyobb átmérőjű elektródát használjuk. Az elektróda átmérője (de) nagyjából meghatározza az áramerősséget is. Ötvözetlen, ill. gyengén ötvözött acélok hegesztésekor I~40de A, erősen ötvözött acélok esetén I~30de A átlagos értékkel lehet számolni.
- Az inverterek nagyon széles választékban kaphatók, közkedveltek kis méretük, mobilitásuk és alacsony áramfelvételük miatt. Amire mindig felhívjuk a figyelmet az az úgynevezett bekapcsolási idő (bi.), mert ez határozza meg a gép terhelhetőségét. Ipari szintű használatra a nagyobb (60%) bi-vel rendelkező gép ajánlható, míg kisebb munkákra a 35-40%-os is megfelel.
- Alumínium hegesztés esetén szén-dioxid védőgáz helyett Argon gázt használunk. A hegesztőpisztolyban lévő huzalvezető bovdent kell teflonra cserélni. Létezik kimondottan alumíniumhoz való áramátadó is, amely méretében és ötvözetében is eltér a normáltól, a nagyobb hőtűrés érdekében. A hegesztőhuzal kiválasztásakor célszerű ismerni a hegesztendő anyag összetételét, mert létezik 99%-os tisztaságú, ill. szilíciumos vagy magnéziumos ötvözésű hegesztőhuzal is.
- Az áramforrás egyik pólusa a wolframelektródára, a másik pólusa a munkadarabra van kapcsolva. Az ív a wolframelektróda és a munkadarab között ég. Hegeszteni lehet hozaganyaggal vagy anélkül. A hozaganyag pálca formában kézzel, vagy gépi adagolással áram hozzávezetéssel vagy anélkül adagolható.
- A védőgáz általában argon vagy hélium, vagy e két gáz keveréke. Az argon védőgázas, wolframelektródás ívhegesztés széles körben használatos neve: AWI-eljárás.
- A kézi ívhegesztés egy hegesztési ciklusa 5 perc. A ciklusidő a hegesztési időből és a szünetidőből ( pl. elektródacseréből, salakeltávolításból) áll. Az áramforrás bekapcsolási ideje a hegesztési idő és a ciklusidő százalékos aránya, tehát Bi=hegesztési idő / ciklusidő x 100%. A hegesztőgépeken feltüntetik a 100%-os bekapcsolási időhöz tartozó áramerősséget is. Ennek ismeretében bármely tetszőleges Bi-hez tartozó áramerősség kiszámolható.
- Az elektróda bevonata elősegíti az ív gyújtását és újragyújtását, az ív stabilitását. A bevonatalkotók a nagy hőmérséklet hatására elgőzölögnek, ill. ionizálódnak és növelik az ív vezetőképességét, ezáltal stabil és nyugodtan égő ív alakul ki.
- A bevonat alkotói védőgázt képeznek. A fejlődő gázok egyik fontos szerepe a folyékony fémfűrdő és a leolvadó csepp levegőtől való védelme, a fémátvitel elősegítése. Gázképző alkotók a földfémek és alkáli fémek karbonátjai, továbbá a grafit, a faszén, a cellulóz és egyéb szerves anyagok, amelyek a hegesztéskor CO2-ot fejlesztenek.
- A salakképző alkotók közül fontosak a vas- és a mangánércek, a kvarc, a rutil, a mészpát és a dolomit. A salakot kezelhetőnek tekintjük, ha jól elkülönül a folyékony fémtől, az ívvel terelhető, nem folyik az ív elé.
- A bevonat anyaga pótolja a hegesztéskor kiégő ötvözőket ( pl. C, Si, Mn ), a hegfűrdőt dezoxidálja, ötvözi, növeli a fajlagos leolvadást ( pl. vasportartalmú bevont elektródák használata esetén).
- A káros szennyezők ( S, P, H ) eltávolítását, lekötését, ún. raffinálását a bevonatban lévő folypát, mangán, kalcium, ritkaföldfémek, ill. oxidjai végzik.
- A választás főbb szempontjai:
- Kizárólagos egyenáramú berendezés szükséges:
- A védőgázas ívhegesztéshez;
- A porbeles elektródás hegesztéshez;
- Bázikus bevonatú elektródás kézi ívhegesztéshez.
- Egyenáramú berendezést célszerű választani:
- Vízszintestől eltérő helyzetű varratok készítéséhez;
- Nagy sebességű hegesztéshez, ill. vékony anyagokhoz;
- Korrózióálló acél hegesztéséhez;
- Nemvasfémek hegesztéséhez;
- Erősen ötvözött elektródával való felrakóhegesztéshez.
- Váltakozó áramú berendezés kell:
- Nagy fajlagos leolvadású hegesztéshez;
- Nagy teljesítményű (vasporos) elektródák használata esetén vízszintes helyzetű hegesztéshez;
- Ahol az ívfúvás zavaró;
- Egyen- vagy váltakozó áramú berendezés is szükséges lehet:
- AWI eljáráshoz;
- Fedett ívű hegesztéshez.
- Lángfogó: Zsugorított porózus fémszűrő (szinterfém). Megakadályozza a láng továbbterjedését az elhelyezése mögötti vezetékszakaszon.
- Visszacsapó szelep: A szelepet a gázáram tartja nyitott állapotban. Akkor záródik, ha a gáz üzemszerű áramlási irányával ellentétes irányú áramlás jön létre.
- Mennyiséghatároló szelep: A megengedettnél nagyobb átáramló gázmennyiség esetén a gáz útját zárja.
- A szelep automatikusan újra nyit, ha az eredeti nyomáskülönbség helyreáll.
- Hőérzékelő szelep: A láng robbanásszerű visszavágásakor az üzemszerű áramlás irányából érkező gáz útját elzárja. Működtetheti a visszavágást kísérő lökéshullám nyomása vagy a lángvisszavágás hőhatása.
- A hegesztőpisztoly kiválasztásának szempontjai:
- Áramterhelhetősége és bekapcsolási ideje;
- Mennyire melegszik huzamos használat esetén;
- A használható hegesztőelektróda átmérőtartománya
- Ergonómiai követelmények (pl. könnyű legyen, hajlékonyan csatlakozzon a tömlőhöz stb.);
- Egyenes vagy görbített, ill. forgatható-e a pisztoly nyakrésze (sarokvarratokhoz egyenes, vastag anyagokhoz görbe kell);
- Milyen a hűtési rendszere ( víz- vagy gázhűtésű-e);
- Van-e beépített füstelszívó;
- Van-e rajta távállító a munkarend módosítására;
- Az áramátadó és védőgázterelő hüvely cseréje, tisztítása mennyire egyszerű.
- Az előmelegítés célja:
- A hegesztési maradó feszültségek csökkentése, különösen merev kötések esetén;
- Csökkenteni a kritikus hűlési sebességet a 870.530 oC közötti hőmérséklet-tartományban, és ezzel megakadályozni az edződést vagy az alakváltozási képesség (nyúlás.stb.) csökkenését mind a varratfémben, mind a hőhatás övezetben;
- Csökkenteni a hűlési sebességet a 200 oC körüli hőmérséklet tartományban, ezzel elősegíteni a hidrogén kiválását, amely repedést okozhatna.
- A hőkezelés célja:
- A ridegtörés veszélyének csökkentése és a repedés jellegű hibákkal szembeni ellenállás növelése;
- A szerkezet mérettartósságának megvalósítása, különösen további forgácsoló megmunkálás előtt;
- A hegesztési feszültség csökkentése, ill. megszüntetése, különösen a hegesztett kötések halmozódásánál, a feszültségi korrózió megakadályozása.
- Olyan munkadarab hegesztése esetén, amikor a hegesztőáram erőssége meghaladja a 100 ampert célszerű folyadékhűtőt csatlakoztatni az áramforráshoz és egy megfelelő hosszúságú folyadékhűtésű.
- AWI-pisztollyal kiegészítve a felszerelést, már csak a hegesztőgép teljesítménye szab határt a munka folyamatosságának.
- Azért mert az ilyen rendszer, vagy a munkapad fölé helyezett elszívó ernyő leggyakrabban teljesen alkalmatlan a feladatra, mivel a hegesztő személy nem tudja elkerülni a légtérben áramló füst belégzését.
- Bárhol, ahol ez megvalósítható, bizonyítottan a közvetlenül a füstforrásnál történő elszívás a leghatékonyabb megoldás a hegesztési füst- általában minden munkahelyi légszennyező anyag – elszívására. Csak így érhető el, hogy a dolgozó a lehető legbiztosabban elkerülhesse a káros füstgázok belélegzését.
- A leolvadási sebesség alapján: kemény vagy lágy ívre van-e szükség, kis- vagy nagycseppes anyagátmenetet kell-e megvalósítani.
- A hegesztőáram jellege alapján: egyenáramú, váltakozó áramú, impulzusáramot adó berendezés, továbbá állandó feszültséget, vagy állandó hegesztőáramot adó eszközt célszerű-e használni.
- Az áramforrás terhelése alapján: kis bekapcsolási idő (kb. 35%), közepes bekapcsolási idő (35-50%), nagy bekapcsolási idő (60% vagy nagyobb) terhelésse üzemel-e a berendezés. A terhelés állandó jellegű-e vagy szakaszos
- A hegesztés helyszínétől függően:
- Szabad téren, helyszíni szerelésnél, vagy zárt térben, műhelyben kell-e hegeszteni;
- Mekkora az áramforrás elhelyezéséhez, kezeléséhez csatlakozó segéd- és munkavédelmi berendezésekhez rendelkezésre álló terület;
- Milyen üzemi körülmények között működik az áramforrás (száraz, nedves, savas, poros…stb.)
- Milyen az áramforrás energiaellátása:
- Mekkora az áramszolgáltató hálózat kapacitása; működnek-e a hálózatról más nagy teljesítményű berendezések: hogyan viseli a feszültségingadozást a hálózat.
Egyéb
- Különböző szemcsefinomságú polírpaszták / fémek fajtáinak megfelelően /, ipari faggyú, rongykorong, vagy filckorong segítségével. Először az ipari faggyút majd a megfelelő polírpasztát a rongykorongba, vagy filcbe bedolgozom. Kész a polírozó anyag és kezdhetjük a polírozást.
- Ezek az olajok úgy lettek fejlesztve, hogy elviseljék a fordulatszámot, így használat közben nem repül le a láncról, amivel növelik a vezető és a lánc élettartamát.
- A benzines gépek általában kétütemű motorral működnek. Ezekbe 95-ös ólommentes benzint kell olajjal keverni 1:20 arányban. Érdemes speciális nagy fordulatszámra fejlesztett olajat használni. Létezik négyütemű gép is, amihez nem kell már olaj.
- Utólagos leválasztáskor mindenekelőtt létre kell hozni egy fa vagy fém vázat, ami két oldalról gipszkarton vagy más egyéb könnyű burkolatot kap. Igény esetén a vázszerkezet kitölthető hő-, ill. hangszigetelő anyaggal. Ehhez a munkához rendelkezésre állnak rögzítőelemek, idomok, amik a vázszerkezetet a falhoz, födémhez és az aljzathoz rögzítik.
- A gipszkarton lapok felcsavarozásához pedig megtalálható mindenfajta csavar.
- Lehetőség van a régi zártakarót (siltet) lecserélni ún. erősített siltre, ami különböző kivitelben kapható (gombos, kilincses, hosszú, rövid, stb…) Sokat jelent még a hagyományos zárbetét lecserélése biztonsági zárbetétre, amely ellenáll savaknak, fúrásnak törésnek. Igen elterjedt a kódkártyás zárbetét is, melynek jelentősége abban áll, hogy a hozzá való kulcsot csak a tulajdonosnál lévő kártya ellenében tudnak másolni.
- Lehetséges megoldás még a hevederzár felszerelése bejárati ajtóra. Ez viszonylag kis munkával jár, viszont nagyban növeli az ajtólap mechanikai behatásokkal szembeni ellenálló képességét.
- A benzint csak olyan kannában lehet tárolni, amit nem old fel a benzin. Ez azért fontos, mert a karburátorokban sok apró fúvóka van, ami könnyen eltömődik, ha szennyezett az üzemanyag.