Amire kertünk vágyik...
Kertünk öntözése már napjaink elengedhetetlen részévé vált, de tudjuk egyáltalán, hogy hogyan is csináljuk jól? Cikkünkbe kicsit körbejárjuk ezt a témát, és megpróbálunk egy kis iránymutatást adni!
Első és legfontosabb kérdés, hogy milyen talaj található kertünkben! Az agyagos talaj ritkább öntözést igényel, mivel sokkal jobb a nedvességmegtartó képessége. Ha inkább homokos területtel állunk szemben, akkor gyakoribb locsolásra lesz szükség, mert hamarabb elvezeti a vizet.
Valószínűleg, ha megkérdeznénk az embereket, hogy mi a tökéletes időpont az öntözésre, egy valamiben értenének egyet, és pedig, hogy ne napközben! Ezen kívül nagyon megoszlanak a vélemények, hogy a kora reggeli vagy az esti locsolás-e a jobb. Az estinek az előnyei közé sorolandó, hogy kisebb mértékű a párolgás – így kevesebb víz is megy kárba - az alacsonyabb hőmérséklet végett, viszont a hűvös pára segíti a gombás fertőzések terjedését. A hajnali öntözésnél pedig pont, hogy fordítva történik minden, nő a párolgás a magasabb hőfok végett, ellenben csökken a gombás fertőzések veszélye.
Mindenkinek fontos ilyenkor vízspórolásra gondolnia, a fenntarthatóbb jövőnk, de a pénztárcánk végett is!
Rendszeresen végezzen kapával talajlazítást kertjében, ezzel eltávolítva a hajszálcsöveket a talajban. Ezeken keresztül párolog el a nedvesség a felszínen. Ilyenkor a föld felső pár centimétere kiszárad, viszont alatta sokkal hosszabb ideig megmarad majd a nedvesség.
Készítsen öntözőfalat/öntözőszegélyt zöldségágyásában új telepítéseknél vagy száraz agyagtalajnál, hogy a víz pontosan ott tudjon a talajba szivárogni, ahol szükség van rá. Egész egyszerűen csak egy kis laza földből alakítson ki körbe egy falat a növény körül, melyben így fel tud majd halmozódni a víz.
Egy másik módszer, mellyel komolyabb összeg kerülhet megtakarításra, az az esővízzel való locsolás! Fontos tudni, hogy az esővizet sokan sokkal jobban preferálják, ugyanis sem meszet, sem klórt nem tartalmaz, továbbá semleges pH-értékkel rendelkezik. Hosszú távon érdemes akár egy esővízgyűjtő tartályt is kialakítani, amelyből aztán öntözőkannával vagy akár esővízszivattyúval lehet a későbbiek folyamán öntözni.
Mielőtt eldönti, hogy melyik öntözési módszert is válassza a fentebb említett ismeretek tulajdonában, fontos átgondolnia, pontosan mire is szeretné használni!
- Ha csak pár cserepes növénye van, esetleg kisebb kertje, legyen az virágos, vagy zöldséges, akkor valószínűleg elég lehet Önnek egy egyszerű locsolókanna is. Ez egy víztakarékos és hatékony, ellenben akár rendkívül fáradságos módszer.
- Nagyobb területen már szóba kerülhet a csővel való öntözés is, mint opció, mely kisebb odafigyeléssel már kellően eredményes és lényegesen kényelmesebb megoldás lehet, mint az előbbi. Viszont ez még továbbra is egy időigényes módszer.
- A szórófejes öntözés jó választás lehet pázsit esetén, viszont nem költséghatékonyságáról ismert. Rengeteg vizet pazarol azzal, hogy a légkörbe juttatott vízcseppek számottevő része elpárolog, mielőtt a növénnyel vagy a talajjal érintkezne.
- A legjobb alternatíva sok szempontból a csepegtetős öntözés, ugyanis a víz közvetlenül a talajba kerül és a növény rögtön hasznosítani is tudja. Nem használ felesleges vizet és könnyen automatizálható is! Palánták esetén ez a legideálisabb választás.
Ezen információk tudatában megtudja adni kertjének, amire az igazán vágyik! És ne féljen, biztosan meg fogja hálálni Önnek!