Hogyan szigetelj egy házat

Szigetelés

A szigetelés – mely csendesen bújik meg a falakban – valószínűleg egy olyan anyag, amin talán Te sem törted a fejed túl sokáig. Aztán jön a nulla fok alatti hőmérséklet (vagy akár a rekkenő hőség), több számjegyű rezsi számlákat és didergést magával hozva, ami már igenis gondolkodásra késztet. Otthon azon töprengsz, hogy megéri-e a sok idő és költség, amivel a mennyezet, a falak és az aljzat szigetelése kerül. A boltban meg már azzal nem tudsz dűlőre jutni, hogy milyen típusú, vastagságú, szélességű és sűrűségű anyagot válassz.

Szigetelés gyártóktól és a munkálatokat végző mesterektől kérdeztük, hogy mik a legégetőbb kérdések – és mik a leggyakoribb hibák. Alább hat olyan esetet találsz, melyet mindenképp érdemes szem előtt tartanod, mikor szigeteled a házat.

Először a levegőáramlásra alkalmas helyeket szigeteld!

A padlásnál egyszerűbb és költségbarátabb hely nincs is az otthonodban, melyet szigetelhetnél. De a szigetelés hatékonyságát nagymértékben növelheted, ha először oda helyezel szigetelést, ahol gyakoriak a levegőátfúvások. A meleg levegőnek két tulajdonsága van: felfele száll, és az alacsonyabb hőmérséklet felé áramlik. Ha egybeveted ezt a két jelenséget, máris egyértelmű, hogy a légrések miért csökkenthetik a padlás szigetelésének hatékonyságát 30-70%-kal. A légrésekre könnyen rálelhetsz, ha a meglévő szigetelést felemeled a padláson, és nedves, sötét vagy poros foltokat keresel, vagy egyszerűen csak menj fel a padlásra és egy füstölővel járj körbe. A füst szállásiránya elárulja a légrések helyét.

Mielőtt szigetelnéd a padlást, ne feledkezz meg ezekről a lépésekről:

• Tömítő pisztollyal purhabbal (a nem éghető típusúval!) először zárd le a csövek, víz- és elektromos vezetékek körüli légréseket ott, ahol azok a padlásra érnek.

• 0,5 mm vastagságú fémlemez csíkokat illessz a külső kémény és a fa keret találkozási pontjához. Ebben az esetben használj magas hőmérsékletnek is ellenálló tömítőanyagot.

• Ablakkeret szigeteléssel húzd körbe a padlásfeljárót, majd csavaros kampók segítségével húzd szorosan a fedelet a szigeteléshez. A fedél tetejére egy rétegben ragassz szilárd, extrudált habszigetelést.

Megjegyzés: miután egy szobában elzártad a légréseket, ellenőrizd a szén-monoxid szintet!

Az óvatos és pontos szigetelési munka növeli a végeredmény R-értékét!

Ha egy falfelület 5%-át szigetelés nélkül hagyod, azzal az egész fal R-értékének (R = hőre való ellenállási képesség) 20%-át veszíted el. A legfontosabb lépések, ahhoz, hogy ezt elkerüld:

• A fal lécei közötti réseket oldaltól oldalig, a felső résztől az aljáig szigeteld. Mikor a standard méretű lécekből épült falakat szigeteled, elkerülheted a találomra végzett munkát, ha előre méretre vágott darabokat használsz, melyek egy egész kicsit nagyobbak. A sarkoknál is érdemes egy kicsit ráhagyni az üveggyapot darabra.

• Válaszd ketté a szigetelőanyagot, így a fele az elektromos vezetékek alá, a másik fele pedig ezek fölé kerül. A nyomásnak kitett szigetelés R-értéke ugyanis alacsonyabb.

• A kapcsolótáblák és elektromos kimenetek körül nagy nyomás helyett inkább vágd el az üveggyapot darabokat – a maradékot pedig tömködd be az elektromos kimenet mögé. Hogy a csövek fagyását megelőzd, csak a hidegebb oldal felől szigetelj.

Valószínűleg nincs szükséged papírborítású szigetelésre

A nátronpapír – mely egy barna, impregnált, a szigetelés külső részére választható réteg – ma már igen kevéssé népszerű. Amikor az első szigetelések megjelentek, ezek mindössze 3-5 cm vastagságúak voltak, és ez a vastag, lécek közé kifeszített papírréteg akadályozta meg, hogy a valódi szigetelés lelógjon. A ma használatos szigetelőanyagok azonban már jóval vaskosabbak és teljesen kitöltök a lécek közötti teret, így nem kezdenek el megereszkedni – még akkor sem, mikor a falakat direkt rázó hatásnak tették ki tesztek során.

A nátronpapír megakadályozza, hogy a házban lévő levegő nedvességtartalma lecsapódjon a falrésekben és a szigetelésben. Ugyanakkor fürdőszobák vagy más, magas páratartalmú helyiségek szigetelése esetén egy 6 milliméter vastag műanyag párataszító réteg sokkal hatékonyabb megoldást biztosít. A nátronpapír arra még ma is használatos, hogy ideiglenesen megakadályozza a szigetelőanyagok elmozdulását, valamint abban az esetben, ha az aljzat szigetelésekor a felette lévő padló alá helyezed a papírt, még mindig jó szolgálatot tehet a páralecsapódás ellen. Azonban a nátronpapír, és az anyag, mellyel a papír kezelve van gyúlékony, így mindig kötelező valamilyen éghetetlen anyaggal, mondjuk gipszkartonnal lefedni.

A nagy sűrűségű szigetelés kifizetődő lehet

A szigetelőanyagokat az R-értékük – azaz a hőveszteség ellenálló képesség – alapján osztályozzák: minél magasabb az érték, annál drágább az anyag. A megszokott üveggyapot szigetelés R-értéke nagyjából 3,5 egy 3 cm-nyi vastagságra. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, vékonyabb fal (5-8 cm) R-értéke 11, míg egy kicsit vastagabb (5-16 cm) fal hőveszteség ellenálló értéke 19. De ha komolyan veszed az energia megtakarítást, ennél sokkal jobb termékek közül is választhatsz. A magas sűrűségű üveggyapot szigetelések R-értéke akár 4,25 is lehet 3 cm-enként. Ez a típusú anyag elérhető mennyezetekre és aljzatokra is. Lehet, hogy többe kerül, és speciális utánajárást igényel a beszerzése, de ezek a magas sűrűségű szigetelőanyagok cm-enként közel 35%-al magasabb szigetelő hatást nyújtanak.

Persze, egy keskenyebb falba is helyezhetsz ilyen sűrűbb, vastagabb típusú szigetelőanyagot, de ne feledd, hogy az összepréselt szigetelőanyag hatékonysága nagyban csökken, és a gipszkarton elhelyezésével sem lesz egyszerű a dolgod.

Mennyi szigeteléssel elégedhetsz meg?

Az első 10 cm-nyi szigetelés, mellyel ellátod a puszta plafont vagy a falakat, jelentős összegű megtakarítást eredményez. További 10 cm-nyi szigetelés ugyan segít tovább spórolni az energiaköltségeken, de már közel sem akkora mértékben. Az ugyan eltérő, hogy a ház szigetelésének felújítása mennyi idő után térül meg, tanulmányok ezt az időtávot 5, de legfeljebb 10 évre becsülik. Azt azonban ne felejtsd, hogy egy megfelelő szigetelés a légkondicionáló működtetési költségeit is segít visszább fogni.

A padlás és az aljzat

Mivel az otthon szigetelése megváltoztatja azt, ahogy a padlás és a ház alatti rész ‘lélegzik’, kiemelten fontos, hogy ezeken a helyeken biztosítsuk a megfelelő szellőzést. Először furcsának tűnhet, hogy leszigeteled a házat annak érdekében, hogy a meleget megőrizd, majd szántszándékkal szellőző lyukakat készítesz, ahol a hideg levegő beléphet. De ha ezt nem teszed meg, a nedvesség lesz az, ami problémákat fog okozni.

Mikor a padlás tetejét és alját szigeteled elengedhetetlen, hogy egy legalább 3 cm-es légrés maradjon a szigetelés és a tetőborítás között minden irányban. Ez a légrés arra szolgál, hogy a nedvességnek legyen hol távoznia. Abban is segít, hogy a tetőt ‘hidegen’ tartsd, ami megakadályozza a fagyást télen, és segít alacsonyan tartani a légkondicionáló működtetési költségeit nyáron. A legnagyobb hiba, amit a barkácsmesterek elkövethetnek az, ha elzárják a levegő elől teljesen az utat, ám ezt a fent leírt módon egyszerűen ki lehet küszöbölni.

Az újonnan szigetelt aljzatok szellőzését szintén biztosítani kell. A standard eljárás az, hogy a fűtetlen aljzat tetejére és a fűtött aljzat falaira kerül a szigetelés. A nedvesség csökkentésére azonban egy vékony polietilén réteg elhelyezése célszerű mindkét esetben. Az azonban sok tényező függvénye, hogy hogyan érdemes az aljzatot és a padlást szigetelni. Érdemes ezért egy helyi építész szakemberrel konzultálni, így garantálható, hogy a szigetelés megfelel a területen érvényben lévő szabványoknak.

A ház körbe szigetelése igencsak haladó szintű Csináld magad munka, ezért a szükséges eszközök előkészítése elengedhetetlen.

A projekthez szükséges eszközök:

• Pormaszk

• Zseblámpa

• Kalapács

• Biztonsági szemüveg

• Barkács kés

• Távolságmérő

A projekthez szükséges anyagok:

• Vékony (5 mm vastagságú) polietilén lap

• Levegőztető cső

• Tömítő anyag

• Purhab

• Szigetelő anyag

• Merev szigetelés